Az ember, ha nem figyel oda, hamar bukhat sok pénzt egy hosszú úton. Pl. kissé sietve pakoltam össze, és sokszor hallani, hogy a bőröndöket így-meg-úgy dobálják a repülőtéren, gondoltam, akkor inkább a kézipoggyászba teszem a bort, nehogy megsérüljön. Aki szerint ez helyes gondolatmenet, az vagy nem repült mostanában, vagy ugyanolyan marha, mint én, ugyanis folyadékot nem lehet felvinni a gépre, innentől már csak abban reménykedhetem, hogy a biztonsági őr hazalopta, mert akkor legalább nem ment pocsékba. Volt nálam hasonló megfontolásból egy rázogatós játék, olyan, mint a hólabda, csak nem hó van benne, hanem Golden Gate híd. Mivel abban is folyadék van, a gép bejelzett, ment a kukába az is.

Innentől jókedvem már nem volt, leültem a helyemre, végigutaztam Frankfurtba a 11 órát, és csak azután álltam fel, majd onnan még egy másfél órás út, és hazajutottam. A magyar biztonsági őrök vérszemet kaptak a bőröndöm láttán.
 - Honnan jött?
 - San Francisco-ból.
 - Elvámolni valója van?
 - Nincs.
 - Na, akkor útlevelet készíts!
Nem az, hogy legyen szíves elfáradni az asztalhoz, és megmutatni a bőröndjei tartalmát, hanem felszólító módban, mintha a közlegénye lennék.